Útvonal: FUGA/Deák 17/Telep Galéria/Inda Galéria

Regisztráció szükséges.

www.bpartweek.hu

A sokszorosított grafikák között a legfigyelemreméltóbb – ritkasága miatt – Dienes János 1920 körül készült nagyméretű litográfiája. A könyvkínálatban illusztrátorként feltűnik Buday György, Fáy Dezső, Gallé Tibor, Toroczkai Wigand Ede. A festménykollekció érdekes tétele Madarász Gyula ornitológus nagyméretű festménye.

A kiállítás az ARTE Galériában (1053 Budapest, Ferenczy István utca 14.) április 5-ig 11-–19 óra között megtekinthető.

www.arte.hu

Kristina Norman is jelen lesz a megnyitón, amelyet beszélgetés követ.

megtekinthető: 2019 04 08

Kristina Norman nem ismeretlen a magyar közönség számára, ugyanis a Ludwig Múzeumban  és a Magyar Nemzeti Galériában is szerepelt már csoportos kiállításon. Az Észt Hétre új programmal érkezik, amely a 2016-os Festive Spaces című filmjén alapul. Az Ünnepi terek című kiállítása egyfajta elmélkedés a különböző eszmék megjelenéséről és használatáról eltérő terekben, időbeli és ideológiai kontextusban. A kiállítás azt mutatja be, hogy a művészet milyen új jelentéseket és funkciókat érhet el, miközben felfedi a mai kor ellentmondásait is, párhuzamba állítva azt észt nemzetet az elmúlt században uraló önkényes hatalmi rendszerekkel.

„Festive spaces – Ideological art in time” is a first solo exhibition of Estonian artist and filmmaker Kristina Norman in Hungary. The show organized within the program of the Estonian Week in Hungary with a support of the Estonian Institute in Hungary.

Festive Spaces” is a contemplation on the production of ideological spaces and their use in different temporal and ideological contexts. Deconstructing the media scandal from 2014 it explores the ways art gains new meanings and functions, at the same time exposing the inconsistencies in today’s official historical narrative towards authoritarian regimes that ruled the Estonian nation during the last century.

www.esztorszag.hu

Az előző, nagyobb lélegzetű munkám során a fénnyel foglalkoztam, ezután kezdett el érdekelni az árnyék.
Az árnyék szó magában hordozza az árnyak jelentését is, egyszerre jelenlét és hiány, egy pontban. Torzult alakzatként, nem tükörképként jelenik meg. Az általunk vizuálisan érzékelt világ egy összefüggő, végtelen térháló, melynek a mi tértestünk is része. A testtér síkra terült árnyékként van jelen, s a színe utal a fénnyel teli térre, színreflexek formájában. Az árnyék megragadása a pillanat kimerevítése, maga a megállított idő. A torzult alakzatok testhelyzetei, tevékenységei, mozdulatai, gesztusai nem tudjuk, mikre vonatkoznak, csak vannak. Valamiket csinálnak, tesznek, gesztikulálnak. Értelmük homályban marad. Életre kelnek, viszonyba lépnek. A sarokponton a plafonról egy kettős árnyék a térbe szakad, egy másik a padlón bemozdul, együtt metszéspontként, átmenetet képezve sík és tér között.

Számomra izgalmas, várakozásteli az a vizuális üzenet, amikor a nem jelen lévők és jelen lévők árnyékai interakcióba lépnek, s valami, ami homályos, egy pillanatra úgy tűnhet, hogy tapinthatóvá válik.

/Németh Ágnes/

A kiállítás mottóját Luis Ferdinand Celine Utazás az éjszaka mélyére című regénye inspirálta. Celine sorkatonaként élte át az első világháború borzalmait. Én csak virtuálisan éltem át a háborút, amikor Szíria bombázását vizsgáltam az interneten, hogy modellt találjak legújabb sorozatomhoz, és sikerült rálelnem a legbrutálisabbra, egy orosz robotrepülőgép néhány légifelvételére. A helyszín: Damaszkusz. Hatezer éves település, kb. 4,5 millió lakossal, a világörökség része. Vologyának, a vadászbombázó robotpilótájának ez a mesebeli város csak egy számítógépes játék megsemmisítendő objektuma. Vologyát az Aranyborjú Büntetőszövetkezet hatalmi gépezete irányítja. Vologya kíméletlenül végrehajtja a rá kiszabott feladatokat, bombát dob az objektumra és a jól végzett munka eredményeit légifelvételekkel dokumentálja. A képeken általában narancsvörös karfiolként gomolygó felhők tornyosulnak a kénes lángok ölelte romok fölött. A felhők összetétele por, törmelék, emberi hús és vér.

A látvány hatására felordítottam: mit csináltatok, bunkók! Majd erőt vettem magamon és elhatároztam, hogy elrettentő példaként megörökítem a háborús bűn brutális dokumentumait. Ellenpontként pedig az épségben lévő Damaszkusz múltból visszaaranyló panorámáját, hogy ezzel állítsak kontrasztot a gyűlölet szülte primitív barbarizmus és az intelligenciára épülő kultúra között. Választhatunk: vagy tiszteletben tartjuk más népek kultúráját vagy hallgatunk a magukat istenembernek képzelő nacionalista pszichopaták uszításaira. Ez utóbbi következménye nem más, mint zuhanás a mészárszék mélyére.

Baranyai Levente