Z6I3

Megnyitja:
ZALKA Imre (vándorfotográfus és csepűrágó)

Közreműködik:
ZALKA Léna, UJJ Zsuzsi

Az arany-monojodid (AuI) egy könnyen előállítható, enyhén fényérzékeny vegyület, melynek különösebb gyakorlati haszna nincs. Bár a fotográfia hajnalán megpróbálkoztak használatával, de inkább elvi, semmint gyakorlati megfontolásokból: a legnemesebb elemként számon tartott arany, és az alkímiát kiváltó kémia egyik korai eredményeként felfedezett, Zolát is megihlető jód házasítása szép, de terméketlen kísérlet volt. Az ezüstalapú fényképezés sikerei mellett hamar feledésbe is merültek a próbálkozások.
1955-ben Székesfehérváron valahogy mégis született pár kilónyi vegyület, melynek kivételes érzékenysége és reakciókészsége, mondhatni vitalitása azonnal bámulatba ejtette készítőit. Ők tudták, milyen kivételes csodát hoztak létre, de nem vitatkoztak a hivatalos állásponttal: sexaurum-trijodid (Au6I3) márpedig nincs és nem is lehet. A vegyület bejegyzésekor inkább visszanyúltak az alkímiához, és az arany jelölésére évszázadokig használt „Z” betűbe rejtették el a megfejthetetlen molekula létezését. Így a Z6I3 sokáig rejtve maradt. Csak az a pár fogékony fotográfus, művész ismerhette meg, aki véletlenül a közelébe került. A hetvenes évekig a Fényszöv egyik helyi laborjában rejtegették, ahol hétköznapi családi és amatőr képek kidolgozásánál használták, de létét nem lehetett örökké titokban tartani. Kezdetben főleg a színes technológia adalékanyagaként használták a Z6I3-mat. A vele kidolgozott képek máshol nem tapasztalt finomságának és mélységének hamar híre ment. Egyre többen és többen keresték, és ahogy nőtt a Z6I3-mal közvetlenül találkozó emberek száma, az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szer addiktív – pozítiv értelemben. Bárki, aki érintkezett vele, mintha energialöketet kapott volna: ismeretlen távlatokat nyitott, új inspirációt nyújtott egyre több és több fotográfusnak.
Végül Budapesten teljesedett ki a Z6I3 csodája. A laborkísérletek során kiderült: bár minden fotóvegyszer javítására alkalmas, de a legnagyobb eredményeket az archaikus technikákban lehet elérni vele. A cianotípia, az argentotípia vagy a nedves kollódium gyakorlatilag újjászülettek általa. Sőt, nem csak az eljárások, de a velük fémjelzett alkotási mód is: a Z6I3 terjedése által jelent meg újra Magyarországon a vándorfotográfus fogalma. Évtizedek óta jelen van nemcsak a legfontosabb alkotótelepeken és művészeti fesztiválokon, de sűrűn előfordul falunapokon és fotótörténeti bemutatókon is.
A Z6I3 felfedezésének 63. évfordulóján tisztelgő kiállításon a Z6I3 segítségével, hatására vagy éppen tiszteletére készített műveket mutatunk be.