Kurátor: Monika Eensalu, Oliver Orro, Leele Välja
Tervező: Kristo Kooskora
A kiállítás az Észt Intézet és a FUGA együttműködésében valósul meg.
Az észt főváros faépítészetének renoméja az utóbbi évtizedekben ugyanolyan nagy fejlődésen ment keresztül, mint az észt államé. Az egykoron az alacsony társadalmi státuszhoz köthető, málladozó faépületeket sorakoztató kerületek mára értékes lakókörzetekké váltak, ahol még a tömött pénztárcájúaknak is extra szerencse kell a lakásvásárláshoz. A faház-negyed mint lakókörnyezet presztizsével párhuzamosan nőtt az érdeklődés általában a faépítészet iránt is. Nemcsak a történelmi faépítészet elismertségét sikerült visszaszerezni, hanem a fa mint építőanyag is visszakerült az őt megillető helyre. Míg a szovjet időkben a fa homlokzati elemmé degradálódott és szerkezeti szerepe csak a hétvégi házaknál és nyaralóknál maradt meg, az utóbbi évtized számos olyan faépületet hozott, amelyek a kortárs észt építészet jelentős példái. A múlt ködébe veszett lepusztult külvárosi negyedek képe erős kontrasztot alkot a jelen új építésű házaival; a frissen felújított épületek pedig sejtetik azt a potenciált, amely sok öreg faház esetében még kibontásra vár. A kiállítás történelmi távlatból mutatja be az észt főváros sokoldalú faépítészetét, betekintést nyújtva színes múltjába és izgalmas jelenébe.