Sajtó

A kortárs zene zarándokai

A vasárnapi varázslat két öregje, nyolcvanon innen és túl, óvatosan bandukol hazafele a “Fugá-ból”. A jeges utcán keveseknek tűnik föl a gömbszerűen összefüggő aurájuk – a közterületfenntartók által összelapátolt – hókupacz olvasztó ereje.Talán nincs is jelentősége a hazafelé gyéren szivárgó közönség örömkönnyei és a hólé keveredésének, mivel ez az apró intermezzo eltörpül azon csodák halmazában, ami a vasárnap esti “fuga”koncerten történt “szeretetczunamikat” jellemezte, avagy adhatnánk azt a czímet is eme értekezésnek: Hogyan tegyük meghitt bensőségessé a kortárs zenei koncerteket. – olvasható a Café Momus egyik jegyzetében.

Igazából megöl a kiváncsiság, vajon Dolinszky Miklós milyen formátumba csomagolja majdan, a vasárnap esti “Fuga”-beli élményeit (a nyolcvanas évek építészklubja, néhai disco és “entellektüel bagzóhely” kiváló akusztikai és seggrezonátoros metróforgalom-nyomkövetési és analizácziós lehetőséggel), Ecloga, himnusz, óda?

A bejegyzés további része itt olvasható.