Archív

Alma, vida y corazón

Szefárd est – Almeríától Szalonikiig
Los Bilbilicos
Muzsikáló építészettörténet

2015. február 1. 18:00

Közreműködik:
PINTÉR Ágnes (ének, reneszánsz hárfa), BUDAI Miklós (ének, lant, gitár), JÁNOSHÁZI Péter (cselló), GYULAI Csaba (ütőhangszerek, gadulka) és SZANKA Dóra (próza)

1492 március 31-én kelt rendeletével a spanyol uralkodópár, kasztíliai Izabella és aragóniai Ferdinánd választás elé állította birodalma zsidó lakosait: áttérnek a keresztény vallásra, vagy három hónapon belül javaikat hátrahagyva elhagyják a spanyol korona tartományait. Elenyésző kisebbség választotta csak az áttérést, a spanyol zsidók többsége útra kelt. Kisebb részük Portugália, Hollandia, Franciaország, Itália, nagyobb részük Észak-Afrika és a Török Birodalom, a Balkán vagy egyenesen a Szentföld felé. A kiűzetés drasztikusan vetett véget a több évszázados zsidó-keresztény-muzulmán együttélésnek, amely létrehozta a középkori hispániai kultúrát, ugyanakkor a spanyol földről a Mediterráneum térségében szétszóródó spanyol (héber eredetű szóval: szefárd) zsidók, éppen a szórványlét által, nyelvükkel együtt rengeteg mindent meg is őriztek ebből a kultúrából.
A XX. század népirtásai és migrációs hullámai nyomán a mediterráneum egykor virágzó szefárd közösségei mára gyakorlatilag eltűntek, az elsősorban Izraelben továbbélő szefárd közösségek kultúrája – más népi kultúrákhoz hasonlóan – gyorsan erodálódik, muzeálissá válik. Ezzel párhuzamosan azonban tanúi vagyunk a szefárd zene reneszánszának is.
Az irodalmi és történeti dokumentumok mellett a népzene tanúskodik a legszuggesztívebben a szefárd zsidók történetéről és életéről. Az „őshazából” hozott és sajátosan továbbfejlődött zsidó spanyol dialektusban énekelt dalok egyszerre bizonyítják a zsidók egykori beágyazottságát a középkori ibériai társadalomba, kultúrába, és a befogadó országokban érvényesülő asszimilációs hatásokat; emellett vallanak a szerelemről, a hétköznapokról és a zsidó hagyomány jegyében telő életciklusról. A rendkívül változatos dallamokon megszólaló poétikus, érzelemdús dalokat az utóbbi húsz-harminc évben egyre több művész dolgozza fel a legkülönbözőbb felfogásokban, a historikustól a világzeneiig. Ennek ellenére Magyarországon mindmáig szinte teljesen ismeretlen ez a repertoár.
Az est folyamán hangulati és tematikus egységekbe rendezve, sokszor egymásba fűzve szólalnak meg szerelmi dalok, esküvői dalok, altatók, vallási énekek és hosszabb lélegzetű balladák a szefárd folklórból. A zenei számok között prózai és verses betétek is elhangzanak (dokumentumok, egy népmese és számos dal fordítása), így a koncert nem csak zenei élményt kínál, hanem bepillantást enged a szefárd zsidók történetébe és sokrétű kultúrájába.

PINTÉR Ágnes zenei képzése és pályája a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusában indult. Hárfázni KISS Tünde vezetésével tanult. 1999-ben kitűnő eredménnyel végezte el a Liszt Ferenc Zeneakadémia Középiskolai Énektanár, Zeneelmélet-tanár, Karvezető szakát. Szólóének tanulmányokat LAX Évánál folytat. Érdeklődése középpontjában a régi zene áll. 1995 óta tagja a Corvina Consort szólóének- és hangszeregyüttesnek, valamint a VASHEGYI György által vezetett Purcell Kórusnak. Mindkét együttessel számos lemezen szerepelt, és rendszeresen koncertezik itthon és külföldön.
BUDAI Miklós 1989-1994 között magán úton tanult lantjátékot, tanára LUKÁCS László volt. 1994-ben a Balassi Bálint Énekmondó verseny első helyezettje. 1993 óta tagja a Corvina Consortnak, mellyel számos helyen koncertezett itthon és külföldön, és több lemezfelvételen is közreműködött. Szólóban és PINTÉR Ágnes énekessel duóban is fellép XVI-XVII. századi olasz, magyar, spanyol és angol lantkíséretes ének repertoárral. A szefárd zenével 2001-ben találkozott először. Azóta több ízben szerepelt szefárd repertoárjával hazai és külföldi zsidó közösségek (Prága, London) előtt.
JÁNOSHÁZI Péter csellótanulmányit hét éves korában kezdte SZILÁRD Katalinnál, később a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában KARDOSNÉ KEMÉNY Krisztina, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen DÉRI György voltak a mesterei. Főiskolai tanulmányaival egyidejűleg 1999-2004-ig a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar tagja. A diploma megszerzése után 2004-2006-ig Olaszországban, a Conservatorio Statale „Francesco Venezze” di Rovigo falai közt Luca SIMONCINI professzor irányításával folytatta hangszeres stúdiumait. A 2006/2007-es évadban a Barcelona-i operaház, az „El Gran Teatre del Liceu” zenekari akadémiájának ösztöndíjas hallgatója. 2008-ban részt vett Michael FLAKSMAN professzor és Jelena OCIC professzor asszony mesterkurzusain.
GYULAI Csaba főleg ütőhangszer-játékosként hallható különböző magyar világzenei produkciókban: játszott többek között a Kolinda és a Makám együttesekben, LOVÁSZ Irén és BOGNÁR Szilvia zenekaraiban, akikkel számos lemezfelvétel és külföldi koncert van a háta mögött. Másik fontos hangszere a bolgár gadulka, melyet szeret saját megközelítésben, improvizatív módon használni. Intenzív kapcsolata van a reneszánsz zenével is: kórusénekesként az ANS Chorus és a Voces Aequales tagjaként készít lemezeket. Egy ideje különösen érdekli két fő működési területe: a régizene és az ütőhangszer-játék közös nevezőre hozása: a Rozetta Lantduó, a Custos Consort és a középkori zenét játszó Sub Rosa koncertjein, lemezein való közreműködés az eddigi példák. Alkalmazott zenéket is készít: gyerekelőadásokhoz a zalaegerszegi és veszprémi bábszínáznak; filmzenét FLIEGAUF Benedek Tejút című filmjéhez, vagy kísérőzenét GÓBI Rita kortárs táncelőadásaihoz.
SZANKA Dóra 1990-ben végzett RUSZT József Színészképző Stúdiójában, majd ezután több mint tíz évig volt a Szegedi Nemzeti Színház prózai tagozatának tagja. Tanárai voltak: RUSZT József, BARTA Mária, TELIHAY Péter, KARIKÓ Teréz. Rendezői voltak többek között: KORCSMÁROS György, KAPÁS Dezső, GALGÓCZY Judit, ÁCS János, LUKÁTS Andor, BALIKÓ Tamás, ANGER Ferenc. Azóta szabadúszóként tevékenykedik előadásokban, műsorokban, filmekben – prózai, illetve zenés produkciókban egyaránt. Az elmúlt 4 évben három meselemeze jelent meg. Filmekben, reklámfilmekben szereplőként, illetve a gyártási oldalon dolgozik évek óta.

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

Jegyárak: 1500 FT / 1000 FT*
* Kedvezményes jegyár az Építész és Mérnök Kamara tagjainak, diákoknak, nyugdíjasoknak, pedagógusoknak és fogyatékkal élőknek.

Jegyvásárlás a helyszínen koncertkezdés előtt 1 órával.

  • Layout 1

  • Los Bilbilicos