Az 1942-ben a chilei Santiagóban, felső-középosztálybeli családban született, magyar nagyszülőkkel büszkélkedő független rendező, Rolando Klein egyetlen filmje, a Chac: Dios de la lluvia (Chac: Az esőisten) hasonlóan Werner Herzog Aguirre, der Zorn Gottes (Aguirre, Isten haragja, 1972) vagy Alejandro Jodorowsky The Holy Mountain (A Szent hegy, 1973) című műveihez, a spirituális-szimbolikus út filmje, amelynek alapjául a maja-kicse indiánok szent könyve, a Popol vuh szolgált. A film, amely a forgalmazó csődje miatt tűnt el évtizedekre, s amely az El topo (A vakond, 1971) mellett a kor legnézettebb mexikói kultuszfilmje volt, aJodorowskyra emlékeztető vallásos szimbolika mellett tiszteletadás Akira Kuroszavának is (olyannyira, hogy az egyik színészt a stáb Toshiro Mifunénak nevezte el). Az egyébként nem etnografikus hanem a maja mitológiát allegorizáló film szimbolizmusában és szürrealizmusában a maga különös és eredeti eszközeivel a keresztény kolonializáció hatását vizsgálja a tradicionális maja vallásra és életre. Miközben a mexikói maja faluban élők primitívnek tűnnek, az őslakosok nyakában hordott kereszt és mai korunk néha-néha felbukkanó tárgyai mutatják, hogy a modern civilizáció miként szabja meg „láthatatlanul” kikerülhetetlen útjukat a fokozatosan polarizálódó, pszichopaták által irányított patokratikus társadalomba. A film rémült falusi vezetője és a valódi áldozatra képes Jós közötti konfliktus a modern szkepticizmusnak és a múlt misztikus bölcsességének az ütköztetése is: hitetlenség, gonoszság, hataloméhség áll szemben a tiszta spiritualizmussal úgy, hogy a film utolsó jelenete váratlan és szokatlan mélységekig vezető fordulatot hoz.
A belépés ingyenes!
Támogató: NKA
küldés...
