A Tanár úr könyvét jó szívvel ajánljuk minden építéssel – építészettel foglalkozó szakembernek. A könyv az elpusztult Ferenc József híd újjá – Szabadság híddá – építésének fordulatos és sok szempontból tanulságos történetét mondja el. Az érdeklődő laikus sem csalódik, mert mind a korról, mind a mesélő vonzó személyiségéről kap hiteles képet, melyet sajátos humor és „bölcs mosoly” sző át. Mesterünk a negyedik és a hetedik X közötti építészgenerációk lelkében hagyott maradandó nyomot, mint kiváló egyetemi oktató és nevelő, mint alkotói példa, és mint atyai barát. A sokszor hallott mese, immár könyv alakban, a felelős mérnökemberek újabb generációi számára is hasznos tanulságok tára.
Bakondi János
Hidász voltam ’46-ban
(Könyvbemutató, 2011. november 30., FUGA, Erő Zoltán)
Tanár úr mesél, mi pedig tátott szájjal hallgatjuk.
Bakondi tanár úr mesélve épít közösséget, ez az ars poeticája.
Magam egy Felvételi Előkészítő táborban hallottam a Szabadság híd újjáépítésének történetét. 20 éves lehettem, törődhettünk volna bármi mással, de ámulva hallgattuk a történeteket, a legendákat. És csak sokkal később jöttem rá, hogy élesen bevésődtek az emlékezetembe ezek az építési történetek. Bár egyiket, másikat időközben felemlegettük, most, a könyvben összerendezve állnak egybe, kronologikus sorrendbe, építési naplóba.
Bár a történetek a Szabadság-híd újjáépítéséről szólnak, és mindent megtudhatunk a műszaki részletekről, valójában az emberek az érdekesek. A főszereplő a híd, de ott van maga Tanár úr, akkor 25 évesen. A mese alapján kell mindent elképzelnünk. Az építésvezetőséget a Gellért szállóban, a tervtárat a hatalmas kék fénymásolatokkal a budai vámszedőházban, (magát a vámszedőházat is), és a fiatal tervtáros Bakondi urat, Nokedlit, aki a magasépítés világából kirándulást tesz a hidászokéba, és megtanulja legyűrni tériszonyát… Mellesleg bekvártélyozza magát egy életen át tartó házasságba….
És a több mint harminc éve hallott mese epizódjai most megelevenednek, pontos nevekkel, adatokkal dátumokkal. Nem tudjuk, írt-e naplót Tanár úr, vagy csak ilyen pontosan emlékszik – mindkettő nyugodtan elképzelhető. Elénk kerül a szovjet utászparancsnok felmáglyázott építőfája miatt megroppant hídszerkezet, a kigörbült 9-es pillér. Fontossá válik számunkra a jégzajlás ideje és a vízállásjelentés. Úszódaruk, rocsók, vízbeesett és Duna-úszó emberek, hídszerelők, szegecselőbrigádok, mérnökök és geodéták. Pontos műszaki részletek a sarukról, a Gerber-tartókról, a hevederlemezkékről. Hallatszik a szegecselőgépek, a láncok, vagy a megroppanó, megcsikorduló hídelemek hangja.
Élesen megmaradt a túlbuzgó, túl gyorsan felfelé ívelő csillagú pék esete, aki nyakával soktonnás elemek guillotinja közé szorult. És bár a csörlő nem segített, de az öreg rókák hórukk-brigádja, vállal megemelve a gerendát, kiszabadította a szerencsétlent. Vagy a dalmát, akinek egy rohadt nehéz cölöpveréskor beszorult a hüvelykujja a csigába, de nem eresztette el a láncot, csak akkor kért segítséget amikor már biztosan állt a mederben a cölöp. Vagy a mérnöksereg, akik precíz kalkulusokkal határoznak meg geometriát, terheket, ellenterheket, hőtágulást, elmozdulásokat.
Kiderül, hogy a fizetést és a túlórát élelmiszerben kapják a dolgozók – ami a hiperinfláció idején nem is tűnt rossz ötletnek. És mindenekelőtt megismerjük azt az építési kulturát, azt a szervezettséget, amit akár a mai nap is irigyelhetünk: napra pontos, előrelátó ütemtervek, egymást okosan kerülgető brigádok, átadás előtti festőhadak. Lenyűgöző, ahogy a kőbányai gyárak együttműködnek az építési helyszínnel, két-három nap egy elem üzemi javítása. Jól kirajzolódik, hogy ez az építési kultura még az ántivilágban gyökerezik. Megpróbálják átírni a pékek, a politikai hídverők, de a munkaközösség összetartozása és együttműködése ősibb és erősebb. És bizony, jól kirajzolódik, hogy az újjáépítési láz valahogy egész más, mint az egyszerű vállalkozási láz.
Itt van tehát most ez a könyv, képekkel, ábrákkal, hogy ne csak a képzelőerőnkre legyünk ráhagyva.
Köszönjük Tanár úr. Tudom, hogy mindenki tátott szájjal fogja olvasni.
/Erő Zoltán/
küldés...
