Tíz éve, 2005. június 9-én hunyt el EÖRSI János.
A halál évfordulója elvben komorabb, mint a születésé. De nem kell magunkat ehhez tartanunk. Az évforduló alkalom arra, hogy Janóra emlékezzünk – lehetőleg derűsen. A derű és a vidámság persze nem zárja ki a sírást sem – miért is zárná ki. A megemlékezés alkalom lehet arra is, hogy olyan kérdésekről beszélgessünk, amelyek fontosak voltak Janónak, és fontosak nekünk is.
Az emlékezés tervezett állomásai:
KŐSZEG Ferenc bevezető szavai: “Nagy zakó lesz, fiúk” – Janó kaján realizmusa
ZOLNAY János visszaemlékezése: “A rendszerváltás pillanatában lett újságíró”
“A parlament méltóságát többek között az teremti meg, hogy a laikus néptől kapja mandátumát” – Mondatok EÖRSI János irásaiból
Fölolvas: RÉVÉSZ Sándor és bárki, aki ehhez kedvet érez
“Bizonyos értelemben jelenkor-történetet írt: ha összeraknánk és könyvvé szerkesztenénk az államháztartási folyamatokat elemző cikkeit, egyedi szintézist tartanánk a kezünkben a jogállami korszakról.” – Kerekasztal-beszélgetés az újságíróról
Résztvevők: HAVAS Gábor, MINK András, NEMÉNYI László, ZOLNAY János.
A beszélgetést vezeti: RÉVÉSZ Sándor
Sakkopera.
Előadják a Beszélő szerkesztői
Az est résztvevőit, látogatóit arra kérjük, hogy hozzanak magukkal:
1. emlékeket, gondolatokat EÖRSI Jánosról, akár leírva, papíron, akár a fejükben, és mondják el/olvassák fel őket;
2. enni- és innivalót, társadalmi közös fogyasztásra a helyszínen.
Mindenkit várunk, aki szerette Janót!