Megnyitja:
KOZÁK Csaba (művészeti író)
A képzőművészettel foglalkozni számomra olyan munka, ami önvizsgálattal, önismerethez jutással és tudatosulással jár, és mindezeknek szolgálatában áll. Nagyon érdekes, összetett jelenség ez: cselekszem valamit, majd vizsgálat tárgyává teszem az eredményt, aztán megint hozzáteszek, vagy elveszek belőle, később rátalálok egy újabb dologra, nézőpontra. Analízis−szintézis. Látszólag a vizualitásról van szó, de elsősorban inkább a személyes időképről, ami mindig más médium által, egyszer rajz vagy objekt, másszor film formájában manifesztálódik. A kiállításon szereplő válogatott munkák 2003 és 2016 között készültek, abban közösek, hogy terv szerint véghezvitt képalkotás produktumai.Az attitűdöt érzelmes konceptualitásnak nevezném, amelyben a képek bizonyos szabályok, rendszerek alapján jöttek létre, de emocionális elemeket hordoznak. Alapjuk az „érzelem és értelem motiválta koncepció”, amelyet szerialitás kísér: valamilyen algoritmus (ismétlődés, addíció, variáció, kombináció, permutáció) segítségével úgy rendezek el bizonyos választott alapelemeket, hogy azok sorozatot (képsort, ritmust, ismétlődést) alkossanak. ebben a teljesség igénye nélküli önkényes sorképzésben és változatos mellérendelésben a személyesség kap hangsúlyt. /TÓTH Eszter/
Megtekinthető: 2017 03 08
küldés...
