Kurátor:
KATONA Júlia (művészettörténész)
Megnyitja:
Dr. FARBAKY Péter (főigazgató / Budapesti Történeti Múzeum)
A 18–19. században a gipszminták rajzolása nemcsak az akadémikus gyakorlat, hanem az általános és az iparrajzoktatás szerves része is volt. Sajátos módon egy-egy iskolai gipszminta-gyűjtemény a korszak oktatási és művelődési eszményét tükröző művészet-, iparművészet- és építészettörténeti, mitológiai, irodalmi, történelmi, növénytani, anatómiai és geometriai tudás vizuális enciklopédiája volt. A kiállítás a 19. század és a századforduló gipszmintákba öntött tudásának sokrétűségét mutatja be a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola (1886–1945) egykori gipszgyűjteménye darabjaiból és a gipszmodellekről készült rajzokból válogatva. A budapesti művészeti, építészeti és iparoktatási intézményeket ebben az időszakban többek között a Felső (Építő) Ipariskola gipszöntő műhelye látta el gipszmintákkal. Innen rendelte modelljeinek egy részét a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola is, amely az 1890-es évek végére hozzávetőlegesen 1.900 darab gipszmintával rendelkezett. Az azóta jelentősen megfogyatkozott gyűjteményből mára összesen mintegy 100 darab maradt fenn a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény, az MKE – Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium muzeális gyűjteményének kezelésében. A gyűjtemény ugyanakkor számos, gipszmintákról készített rajzot őriz a 19. század elejétől kezdve, amely, a fennmaradt gipsztárgyakkal együtt betekintést enged az egykori gyűjtemény összetételébe. A Felső (Építő) Ipariskola gipszöntő műhelye 1904-ben adta ki képes árjegyzékét, amelynek osztályozása nyújtja a kiállítás vezérfonalát. A fekete-fehér fotókkal illusztrált képes gipszminta-katalógus 5 sorozatba és 17 tematikus csoportba rendezve kínálta modelljeit, amelyből a tárlaton 13 összevont csoport reprezentálja a korszakban általánosan használt gipszmintákat.
Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK 2017/5
Megtekinthető: 2017 10 25
küldés...
