Megnyitja:
BEKE László (művészettörténész)
HORVÁTH László képein a leghíresebb párizsi múzeumok terei jelennek meg újszerű, különös látószögből. Nem hagyományos építészeti fotók, és nem kizárólag a múzeumlátogatási szokásokat dokumentáló alkotások, hanem a kettő termékeny ötvözete, ahol az architektúra szinte absztrakt műtárggyá lényegül. A különös fényhatások, a rejtett részletek megmutatása, felnagyítása olyan varázslatos múzeumi világba kalauzol, amely a művészeti intézményekről folyó kritikai diskurzus mellett az alkotás erejéről szól.
„Bármilyen helyszínen dolgozom, a mechanizmus mindig ugyanaz: a munka közben működő koncentrált állapotban hosszabb-rövidebb idő múlva valami mindig váratlanul „beugrik”. Ha később elemzem a képet, kiderül, hogy létrejött egy önálló, kizárólagos struktúra vonalakból, görbékből, színekből, fénykontrasztokból, és minden a helyén van, minden milliméterre szükség van. De mindez csak utólag válik világossá…”
/HORVÁTH László/
Megtekinthető: 2016 05 02
küldés...
