Az m³ című kiállítás három művész és egyben jó barát olyan munkáit mutatja be, melyek összekötő eleme a redukció.
Az ismeretlen mindegyik műben tükröződik, és az egyéni, személyes művészi fejlődés is kifejezésre jut. A különböző kontextusok közötti feszültség közepette a három főszereplő, Gartner & Gartner és Kecskeméti Sándor összetett és szerteágazó párbeszédbe lépnek egymással és a látogatókkal.
Hansjürgen Gartner éa Joachim Lothar Gartner ikertestvérek, 1945-ben születtek. Bécsben nőttek fel és tanultak textiltervezést.
Hansjürgen Gartner 1964-ben Augsburgba költözött, ahol azóta is független művészként tevékenykedik. A kiállításon bemutatott műveiben azt feszegeti, hogy meddig lehet elmenni (jelen esetben művészi szemszögből) a redukcióban ahhoz, hogy az érzékiség még mindig érzékelhető maradjon, hogy a tiszta szépség tükrében jelenjen meg.
Joachim Lothar Gartner 1965 és 1989 között Augsburgban élt, majd Bécsben lépett tanári pályára, ahol ma is él és dolgozik. A művész mindössze néhány felület és határozott vonás segítségével teremt feszültséget a képben, és létesít párbeszédet annak környezetével. Ehhez jön a redukció a színek és az alkotói technikák terén. A gumiszőnyegek, a dombornyomott festékhengerek és az ipari festékek – az alapelemek – segítségével a művész megszünteti a kép kereteit. A felületek és pontozott minták optikai rezgéseit és vibrációit sűríti össze, feloldja és irányait változtatja.
Kecskeméti Sándor (1947) szobrászművész 1972 óta önálló művészként dolgozik Budapesten, a ’80-as évek második fele óta a németországi Gundremmingenben is van műterme. 1982 óta a Nemzetközi Kerámia Akadémia tagja. 1987-től a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetének tanára. A kerámia és a porcelán mellett műveinek alapanyaga a kő, a bronz és a fa. Kompozícióit erőteljes stilizálás, de leginkább elvont nyelvezet, architektonikus szemlélet, szobrászati gondolkodás, monumentalitásra törekvés jellemzi.