Megnyitja:
MOLNÁR Csaba DLA (építész, dékán / BME Építészmérnöki Kar)
Aquincum / Középülettervezési Tanszék
Hallgatók:
ANDRÁSSY Nóra, ÁROK Franciska, BARÁTH Éva, BÍRÓ Emese, BOHOLY Ildikó, EDELMAYER Zsófia, FADDI Dalma, FERENCZI Nóra, FODOR Zita, FONT Izolda, GONDA Nóra, HORVÁTH Marica, ILLÉS Anna, KIS Dániel, KISS Anna, KOVÁCS Éva, KOVÁCS Kata, KRÄHLING Anna, KUN Zsófia, LEITOLD Debóra, MAGYAR Szabolcs, MAXREITER Adrienn, MEGYESI Gabriella, NEMESHEGYI Sámuel, NÉMETH András, ODRY Szilvia, POLLER Mónika, SÁMSON Kinga, SCHNEIDER Esztella, SZILÁGYI Norbert, SZLÁVIK Krisztina, SZÖKŐ Kristóf, TAKÁCS Gyula, VILLÁNYI Olivia
Oktatók:
KARÁCSONY Tamás DLA, KEMES Balázs, BORSOS Melinda, ILYÉS Zsuzsa, SZABÓ Péter, SUGÁR Péter DLA (tantárgyfelelős)
Európában Rómán kívül Aquincum területén található a legnagyobb összefüggő római kori rommező. Ez a páratlanul értékes és érdekes terület 4 részre van vágva: É-D-i irányban a Szentendrei főforgalmi út és a HÉV vasútvonala, K-Ny-i irányban az esztergomi vasútvonal vágja át. Ezeken a közlekedési vonalakon szinte semmilyen átjárás nincs. A Duna partja elzárt terület, akárcsak a volt gázgyár területének jelentős része. Múzeum és rommező, Auchan áruház és parkolója, Graphisoft Irodapark, Gázgyári Lakónegyed, Pók utcai lakótelep, amfiteátrum és feltáratlan romterületek; a felsorolt térségek és beépítések mindegyike önmagában kompakt és zárt, a saját törvényszerűségei szerint viselkedik, nincsenek egymásra hatással és nem is keverednek. Létesíthető-e építészeti kapcsolat az önmagukban külön életet élő zárt egységek, enklávék között? Várossá, egymással kommunikáló egységek működő rendszerévé válhat-e ez a terület?
A BME Középülettervezési Tanszékének negyedéves építészhallgatói építész tanáraik vezetésével egy fél éven keresztül vizsgálták ezeket a kérdéseket, és olyan városfejlesztési és építészeti javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek érdekesek lehetnek mind az itt élők, itt dolgozók, mind az egész kerület és a főváros szempontjából is. Hogyan képzelik el Óbuda-Aquincum jövőjét a ma fiatal építészei? – erről ad számot ez a kiállítás.
Nagykovácsi / Urbanisztika Tanszék
Hallgatók:
BERECZ Márta, DELI Brigitta, TURUCZKAI Barbara, DŐRY Bálint, DÁVID Dóra, PAPP Borbála, POLONYI Viktor, SZEIFERT Dániel, SZALAI Andrea, SAMU Tamás, LÁZÁR Dorka, LÉSTYÁN Bence, BARANYAI Barbara, PETRÉNYI Inez, PERJÉSI Zandraa, ÖTVÖS Tamás Péter, LEZSOVITS Gergely, KOCSIS Johanna, CZIGLÉCZKI Attila, VANYUR Kristóf
Oktatók:
TÓTPÁL Judit DLA (egyetemi adjunktus), FENES Tamás DLA (egyetemi tanársegéd), PÁLFY Sándor DLA (egyetemi tanár), SZABÓ Árpád DLA (egyetemi docens, tárgyfelelős), valamint Dr. MEGGYESI Tamás (professor emeritus)
A BME Urbanisztika Tanszéke kiemelt feladatának tartja az urbanisztikai és építészeti gondolkodás kapcsolatának elméleti és gyakorlati oktatását. Nagykovácsi települési szintű és építészeti problémáival foglakozó Tanszéki terv 3. tervezési tantárgyban a tanszék tapasztalatainak továbbfejlesztésével alakítottunk ki egy olyan építészeti tervezést oktató tárgyat, melyben a környezettel, településszerkezettel, településképpel való ismerkedés során szerzett tapasztalatok jelentik a javasolt beavatkozások kiindulópontját. A településszerkezet épületekre gyakorolt hatása mellett a félév során vizsgáltuk az épületek és a városi terek formájának és használatának összefüggéseit. A félév folyamatában nagy szerepet kapott a település meglévő potenciáljainak és erőforrásainak felmérése, és célunk az ehhez építészetileg és környezettudatossági szempontból is illeszkedő beavatkozás megtalálása, miközben kiemelten foglalkoztunk a fenntarthatóság, a hagyományos anyaghasználat és a korszerű építészet, valamint a közösségi építészet kérdéseivel is. A tervezési feladat során Nagykovácsi település teljes területének vizsgálata után, a léptékek folyamatos szűkítése és az egyes építészeti problémák hangsúlyozása után jutottunk el az épület és közvetlen környezetének léptékéig. A hallgatók 4-5 fős csoportokban dolgoztak együtt a vizsgálatok és a koncepcióalkotás szakaszában, míg az egyes épületek tervei önálló munkával készültek.
Érd városközpont / Ipartanszék
Hallgatók:
BALÁZS Anna, BALOGH Edit, BÉLAFI Károly, BUDAI Gabriella, BUDAI Péter, CSENDES Bernadett, CSERJÉS Petra, HORVÁTH Borbála, HUDY Balázs, IVÁN Kata, KALÓ Fruzsina, KARLOVECZ Ádám, KATONA Flóra, KÁDÁR Sebestyén Énok, KOREK Mariann, KOVÁCS Kata, LÉVAY Áron Farkas, LŐRINCZ Jonatán, NÉMETH Máté, PÉTER Dóra, PETRÓ Noémi, POROS Tamás Gábor, SZABARI Bettina, SZABÓ Ádám, TERENYI-BUJDOSÓ Eszter, TISZAVÖLGYI Karolina, VARGA Szilvia és VÁGI Péter
Tantárgyfelelős:
NAGY Iván
Konzulensek:
BÉKÉS Ádám, DOBAI János, GAUL Cicelle, NAGY Iván, SZÉCSI Zoltán, VASÁROS Zsolt és WÉBER József
A TT3 tárgy keretében tanszékünkön Tata és Budaörs után 2014-ben Érd következett. A budapesti agglomeráció kisvárossá váló falvai és közepes méretű várossá vált kisvárosai a mennyiségi növekedés után a sokkal nehezebb minőségi fejlesztés fázisába léptek. A valamikor Európa legnagyobb falujaként emlegetet, 63 000 lakosú település 2006 óta már megyei jogú város. Ez a magasabb státus egyszerre nyitott meg új lehetőségeket és kreált újabb feladatokat is. Az jól látható, hogy a város komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megfeleljen ezeknek az elvárásoknak. A nagyon forgalmas főutcával párhuzamosan lépések történtek annak érdekében, hogy élhetőbb központ jöjjön létre, de összességében a Budai út mentén zajló urbanizációs folyamat eredményei változó színvonalúak és ellentmondásosak. Átmeneti állapotban lévő világ ez, ahol új gyalogostengely és a Városháza előtt urbánus karakterű főtér jött létre, de ahol ennek a
sétánynak az egyik oldalán még családi házak oldalhomlokzatai, kerítések és itt maradt gyümölcsfák láthatók. Az átalakulás, a változás még messze nem teljes körű, a szálak elvarratlanok, nem egyértelmű, hogy a Budai úttal párhuzamos új tengely hol indul, hová vezet és hol ér véget. Izgalmas „vadászterület” ez építészek számára, ahol a meglévő összetett helyzet analizálása, az összefüggések megértése és a lehetőségek feltárása kiemelten fontos részét képezte a feladatnak.
Az egymáshoz közeli tervezési helyszínek eltérő kontextust és karaktert képviseltek, az egyik végletet a stratégiai pozícióba került volt vízmű épület, a másikat a karakteres művelődési ház melletti üres parkoló foghíja jelentette. A feladatokat a hallgatók egyénileg oldották meg, annak a koncepciónak a jegyében, hogy a TT3 többek között már a komplex tervezésre való felkészülés is, elsősorban a tervezendő épületek mérete és bonyolultsága tekintetében.
Fenntartható lakhatás Budapest leromlott rozsdaövezeti részén – IV. kerület, Újpest: TT3_oktatásba integrált kutatási projekt / Lakóépülettervezési Tanszék
Projekt- és műteremvezető:
VARGA Tamás DLA (egyetemi docens)
Szociológus:
KOVÁCS Vera
1. csapat:
Építész konzulens: ANDRÉ Zoltán
ALBERT Anna, B. TÓTH Dániel, BEDROSSIAN Ádám, BENKOVICS Márk, KOVÁCS Emese, LUKÁCS Jonatán, ZSÁRY Noémi
2. csapat:
Építész konzulens: BRÓSZ Csaba
KOSÁRKÓ Klaudia, LADJÁNSZKY István, SÁRI Zoltán, SZABÓ Boglárka, SZEKÉR Ádám, TAVASZ Kristóf Barnabás, ZELENAI Orsolya
3. csapat:
Építész konzulens: NAGY Márton DLA
KOVÁCS Lili, KUPI Benedek, PETŐ Márton, RAKUSZ Liza Natasa, SEIDL Krisztián, SZÉL András, SZTAVROPULOSZ Nikolasz
4. csapat:
Építész konzulens: ROTH János DLA, VARGA Tamás DLA
BÉLAFI Károly, CZICZER Klaudia, DÉNES Filip, KUN Dávid, LOVAS Lars, MÜLLER Dóra, TÓTH Zsuzsanna
A közelmúlt és a jövő problémái az egyetemi képzés meghatározó alapfeladatai. A Lakóépülettervezési Tanszéken a tervező szakirányos hallgatók oktatása a Tanszéki Terv 3. című tantárgy keretében kezdetektől fogva ebben a szellemben folyik. A választott kisvárosi léptékű helyszínek aktuális problémáinak felkutatása és megoldása a hallgatók feladata. Az élő helyszín élő kapcsolatot is jelent az adott közösséggel, önkormányzattal, főépítésszel. Az elmúlt öt év oktatási tapasztalata után az idei szemeszterben teljesedett ki igazán ez a program. Az oktatásba integráltuk a tanszéken folyó, a HOLCIM Hungária Otthon Alapítvány által finanszírozott REPLAN kutatás egyik alprogramját. A kutatás célja: „budapesti rozsdaövezetben a terület adottságainak megfelelő fenntartható lakásmegoldások kialakítása, amely a térség sokrétű adottságainak és problémáinak megfelelően rendkívül sokféle lehet, pl. alulhasznosított terület funkcióváltó átalakítása, átmeneti zónában lévő szegregátum rehabilitációja, átmeneti zónában lévő városi alcentrumok megerősítése.” Tervezési helyszínünk Újpest Városkapu, a Temesvári utca, Csányi László utca, Aradi utca, Berda József utca által határolt terület. A fizikai, erkölcsi és társadalmi avulás miatt a terület budapesti viszonylatban helyspecifikusnak tekinthető. A Tanszéki Terv 3. című tervezési kurzus hallgatói szociológusok, városkutatók, DLA hallgatók és építész konzulensek segítségével fogalmazták meg építészeti válaszaikat a problématérképekben feltártakra.
Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft).
MÉK 2015/49
Megtekinthető: 2015 02 16
küldés...
