Megnyitja:
WINKLER Barnabás
2017-ben RADOS Jenő hagyatékának egy része, az örökös, RADOS Márta szándéka szerint a FUGA tulajdonába került. A hagyaték jelentős építészeti könyvállománya, egyedi és sokszorosított grafikák, személyes jegyzetek, rajzok szerepelnek ezen a sajátos emlékkiállításon, tisztelegve a jelentős tanár, műemlékvédelmi szakember, építész előtt.
RADOS Jenő (1895–1992) építész, építészettörténész, műemlékvédelmi szakember , a Műegyetem nagyhírű professzora. Tanítványai nagy szeretettel és tisztelettel emlékeznek róla, műveltségét, bölcsességét és emberségét hangsúlyozva. Édesapja, RADOS Gusztáv (1862–1942) híres matematikus, a Műegyetem rektora volt. 1913-ban kezdte tanulmányait a Műegyetem építészmérnöki karán, amelyet 1919-ben fejezett be, eközben beiratkozott a Nemzeti Zenede zeneszerzés szakára is, ahol 1915-ben eredményesen diplomázott. Felsőfokú tanulmányainak befejezése után kinevezték a Műegyetem Középkori Tanszékén tanársegéddé, majd adjunktussá. 1936-tól 1945 novemberéig a Budapesti Állami Felsőépítő Ipariskolán volt rendes tanár. 1945-től a Budapesti Műszaki Egyetemen a Középkori Tanszéket vezető egyetemi tanár egészen 1957-ig, 1947–49 között pedig az Építészmérnöki Kar dékánja is volt. Az egyetemi ifjúság körében nagyon népszerű professzort 1956-ban beválasztották az egyetem forradalmi bizottságába, ezért 1957-ben nyugdíjazták.
Az oktatás mellett tervezői és szakértői magángyakorlatot is folytatott, pályázatokon vett részt és építészettörténeti kutatásokat végzett. Műemlék-helyreállítási munkái közül kiemelkedik a volt pénzügyminiszteri palota romjainak műemlékkörnyezetbe hangolt helyreállítása, a fertődi Esterházy-kastély, a csákvári Esterházy-kastély és a ráckevei Savoyai-kastély.
1961-ben írta meg a magyar építészettörténet összefoglalását, ami a mai napig alapvető műnek számít, azóta sem írta meg senki ennék átfogóbban. /LÉVAI-KANYÓ Judit/
Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK
küldés...
